5 tipikus hiba, amit a gépi fordító angol–magyar szövegben elkövet

Ha gyorsan kell egy angol szöveg magyarul, az első ösztön sokaknak az, hogy bedobják egy online eszközbe, és már kész is. Ez sokszor teljesen rendben van – de néha az eredmény olyan, mintha valaki szó szerint kézifékkel ment volna végig a mondatokon. A gépi fordítás hibái nem véletlenszerűek: van néhány visszatérő minta, amit érdemes ismerni, mielőtt eldöntöd, elég-e a gép, vagy kell egy ember is mögé.

A mai gépi fordítók java része neurális gépi fordítás (NMT), vagyis mélytanuláson alapuló rendszer – szemben a régebbi statisztikai (SMT) megközelítéssel, amely szópárok és mondatminták alapján dolgozott, illetve a szabályalapú (RBMT) rendszerekkel, amelyek nyelvtani szabályokat követtek. Az NMT sokat fejlődött, de az angol–magyar nyelvpárban különösen sok buktató vár rá.

1. Az igeragozás és az igekötők felcserélése

A magyar igekötők mozgékonyak: „megcsinálja”, de „csinálja meg”. Az angol nem különbözteti meg ezt a szórendet, a gép pedig sokszor nem érzi, mikor kell az igekötőt az ige elé, és mikor mögé tenni. Ez elsőre apróságnak tűnik, de a mondat értelme, sőt stílusa is megváltozhat tőle.

Ennél is komolyabb gond a tárgyasság kérdése. Az angolban nincs tárgyas–alanyi igeragozásbeli különbség. Egy NMT-rendszer sokszor véletlenszerűen választ a kettő közül, és előfordul, hogy rosszul dönt.

Valódi példa:

Eredeti: „I see the house.”
Gépi fordítás: „Látom egy házat.”
Helyes fordítás: „Látom a házat.”

Aprónak látszik, de egy szerződésben vagy egy termékleírásban az ilyen pontatlanságok halmozódnak, és az olvasó előbb-utóbb elveszíti a szövegbe vetett bizalmát.

2. Anglicizmusok és szó szerinti fordítás

Az angol–magyar fordítási hibák között az egyik leggyakoribb a tükörfordítás: a gép szó szerint adja vissza a kifejezést, holott a magyarban teljesen más fordulatot használunk.

Eredeti: „It goes without saying that quality matters.”
Gépi fordítás: „Magától értetődik, hogy a minőség számít.”
Helyes fordítás: „Természetesen a minőség a döntő.”

Az első változat nem hibás, de nyomja rajta a bélyegét az angol forrásszöveg. Egy anyanyelvi olvasó azonnal érzi, hogy ez nem eredeti magyar mondat. Üzleti szövegben, weboldalon vagy marketinganyagban ez ront a márkád megítélésén.

Ha angol szöveget fordítasz magyarra, érdemes a gépi outputot mindig átfuttatni egy emberrel, ha a szöveg kifelé mutat – vásárlóknak, partnereknek, hatóságoknak.

3. Névelők és esetragok elrontása

Az angolban „a” és „the” – ennyit kell tudni. A magyarban az esetrendszer (tárgyeset, részeshatározó, eszközhatározó stb.) és a névelőhasználat jóval bonyolultabb. A neurális modellek ebben sokat javultak, de hosszabb mondatokban, ahol a mondatrészek egymástól messzire kerülnek, még mindig elcsúszik az egyeztetés.

Eredeti: „She gave the documents to the new employee.”
Gépi fordítás: „Odaadta a dokumentumok az új alkalmazott.”
Helyes fordítás: „Átadta a dokumentumokat az új alkalmazottnak.”

Ez az a típusú hiba, amelyet egy anyanyelvi olvasó azonnal érzékel, de egy nem magyar anyanyelvű megbízó esetleg átenged.

4. Kontextus nélküli szakszavak és hamis ekvivalensek

A gépi fordítás valódi hibái között az egyik legveszélyesebb kategória a szaknyelv. A jogi, orvosi és műszaki szövegekben egy-egy kifejezésnek pontos, egyezményes megfelelője van – a gép viszont nem tudja, hogy a „consideration” jogi szövegben nem „megfontolás”, hanem „ellenszolgáltatás”.

Hasonló csapda az iparági zsargon. Egy szoftveres szövegben a „deployment” az esetek többségében „telepítés” vagy „üzembe helyezés” – nem „bevetés”, ahogyan egy általános célú modell fordíthatja.

Angol kifejezés Gépi fordítás Helyes szakfordítás
consideration (jog) megfontolás ellenszolgáltatás
deployment (IT) bevetés telepítés / üzembe helyezés
claim (biztosítás) igény kárigény / kárbejelentés
principal (pénzügy) igazgató tőkeösszeg / megbízó

Ezek a hibák nem látványosak – épp ezért veszélyesek. A szöveg olvashatónak tűnik, de a tartalom félrevezető.

5. Mikor elég a gép, és mikor kell szakember?

Nem minden szövegnek kell tökéletesnek lennie. Egy külföldi partner e-mailjét elég érteni – ott a gépi változat megfelel. De van néhány helyzet, ahol az emberi szem elengedhetetlen:

  • Hatóság felé benyújtott fordítás (anyakönyvi kivonat, diplomák, szerződések): ezekhez hiteles fordítás szükséges, vagyis az OFFI vagy akkreditált fordítóiroda záradékával ellátott dokumentum.
  • Ügyfeleknek, vásárlóknak szánt marketingszöveg.
  • Jogi, orvosi, pénzügyi tartalom.
  • Bármilyen szöveg, amelyet nyomtatnak vagy nyilvánosan közzétesznek.

Az fordító.hu ingyenes online eszköze jól jön gyors tájékozódáshoz, belső kommunikációhoz, vagy ha csak nagyjából akarod tudni, miről szól egy idegen nyelvű levél. A hiteles és szakfordítást a Lector fordítóiroda végzi, ahol ISO 17100 szabvány szerinti folyamatban dolgoznak – ez azt jelenti, hogy minden fordítást legalább egy második szakember is ellenőriz.

A gépi fordítás sokat tud, de az angol–magyar nyelvpárban különösen igaz, hogy a morfológia bonyolultsága, a szabad szórend és a szaknyelv együttesen komoly kihívást jelent még a legjobb neurális rendszereknek is. Egy gyors ellenőrzés, egy alapos átolvasás vagy egy szakfordító bevonása nem luxus – sokszor ez az, ami megvédi a szöveg hitelességét. Ha fontos dokumentumot kell lefordíttatnod, töltsd fel a lector.hu-n: 1 munkanapon belül kapsz ajánlatot, és pontosan tudni fogod, mennyibe kerül a biztonság.

Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült.

Ezt a cikket a Blost készítette.