
Ha gyorsan kell egy angol szöveg magyarul, az első ösztön sokaknak az, hogy bedobják egy online eszközbe, és már kész is. Ez sokszor teljesen rendben van – de néha az eredmény olyan, mintha valaki szó szerint kézifékkel ment volna végig a mondatokon. A gépi fordítás hibái nem véletlenszerűek: van néhány visszatérő minta, amit érdemes ismerni, mielőtt eldöntöd, elég-e a gép, vagy kell egy ember is mögé.
A mai gépi fordítók java része neurális gépi fordítás (NMT), vagyis mélytanuláson alapuló rendszer – szemben a régebbi statisztikai (SMT) megközelítéssel, amely szópárok és mondatminták alapján dolgozott, illetve a szabályalapú (RBMT) rendszerekkel, amelyek nyelvtani szabályokat követtek. Az NMT sokat fejlődött, de az angol–magyar nyelvpárban különösen sok buktató vár rá.
1. Az igeragozás és az igekötők felcserélése
A magyar igekötők mozgékonyak: „megcsinálja”, de „csinálja meg”. Az angol nem különbözteti meg ezt a szórendet, a gép pedig sokszor nem érzi, mikor kell az igekötőt az ige elé, és mikor mögé tenni. Ez elsőre apróságnak tűnik, de a mondat értelme, sőt stílusa is megváltozhat tőle.
Ennél is komolyabb gond a tárgyasság kérdése. Az angolban nincs tárgyas–alanyi igeragozásbeli különbség. Egy NMT-rendszer sokszor véletlenszerűen választ a kettő közül, és előfordul, hogy rosszul dönt.
Valódi példa:
Eredeti: „I see the house.”
Gépi fordítás: „Látom egy házat.”
Helyes fordítás: „Látom a házat.”
Aprónak látszik, de egy szerződésben vagy egy termékleírásban az ilyen pontatlanságok halmozódnak, és az olvasó előbb-utóbb elveszíti a szövegbe vetett bizalmát.
2. Anglicizmusok és szó szerinti fordítás
Az angol–magyar fordítási hibák között az egyik leggyakoribb a tükörfordítás: a gép szó szerint adja vissza a kifejezést, holott a magyarban teljesen más fordulatot használunk.
Eredeti: „It goes without saying that quality matters.”
Gépi fordítás: „Magától értetődik, hogy a minőség számít.”
Helyes fordítás: „Természetesen a minőség a döntő.”
Az első változat nem hibás, de nyomja rajta a bélyegét az angol forrásszöveg. Egy anyanyelvi olvasó azonnal érzi, hogy ez nem eredeti magyar mondat. Üzleti szövegben, weboldalon vagy marketinganyagban ez ront a márkád megítélésén.
Ha angol szöveget fordítasz magyarra, érdemes a gépi outputot mindig átfuttatni egy emberrel, ha a szöveg kifelé mutat – vásárlóknak, partnereknek, hatóságoknak.
3. Névelők és esetragok elrontása
Az angolban „a” és „the” – ennyit kell tudni. A magyarban az esetrendszer (tárgyeset, részeshatározó, eszközhatározó stb.) és a névelőhasználat jóval bonyolultabb. A neurális modellek ebben sokat javultak, de hosszabb mondatokban, ahol a mondatrészek egymástól messzire kerülnek, még mindig elcsúszik az egyeztetés.
Eredeti: „She gave the documents to the new employee.”
Gépi fordítás: „Odaadta a dokumentumok az új alkalmazott.”
Helyes fordítás: „Átadta a dokumentumokat az új alkalmazottnak.”
Ez az a típusú hiba, amelyet egy anyanyelvi olvasó azonnal érzékel, de egy nem magyar anyanyelvű megbízó esetleg átenged.
4. Kontextus nélküli szakszavak és hamis ekvivalensek
A gépi fordítás valódi hibái között az egyik legveszélyesebb kategória a szaknyelv. A jogi, orvosi és műszaki szövegekben egy-egy kifejezésnek pontos, egyezményes megfelelője van – a gép viszont nem tudja, hogy a „consideration” jogi szövegben nem „megfontolás”, hanem „ellenszolgáltatás”.
Hasonló csapda az iparági zsargon. Egy szoftveres szövegben a „deployment” az esetek többségében „telepítés” vagy „üzembe helyezés” – nem „bevetés”, ahogyan egy általános célú modell fordíthatja.
| Angol kifejezés | Gépi fordítás | Helyes szakfordítás |
|---|---|---|
| consideration (jog) | megfontolás | ellenszolgáltatás |
| deployment (IT) | bevetés | telepítés / üzembe helyezés |
| claim (biztosítás) | igény | kárigény / kárbejelentés |
| principal (pénzügy) | igazgató | tőkeösszeg / megbízó |
Ezek a hibák nem látványosak – épp ezért veszélyesek. A szöveg olvashatónak tűnik, de a tartalom félrevezető.
5. Mikor elég a gép, és mikor kell szakember?
Nem minden szövegnek kell tökéletesnek lennie. Egy külföldi partner e-mailjét elég érteni – ott a gépi változat megfelel. De van néhány helyzet, ahol az emberi szem elengedhetetlen:
- Hatóság felé benyújtott fordítás (anyakönyvi kivonat, diplomák, szerződések): ezekhez hiteles fordítás szükséges, vagyis az OFFI vagy akkreditált fordítóiroda záradékával ellátott dokumentum.
- Ügyfeleknek, vásárlóknak szánt marketingszöveg.
- Jogi, orvosi, pénzügyi tartalom.
- Bármilyen szöveg, amelyet nyomtatnak vagy nyilvánosan közzétesznek.
Az fordító.hu ingyenes online eszköze jól jön gyors tájékozódáshoz, belső kommunikációhoz, vagy ha csak nagyjából akarod tudni, miről szól egy idegen nyelvű levél. A hiteles és szakfordítást a Lector fordítóiroda végzi, ahol ISO 17100 szabvány szerinti folyamatban dolgoznak – ez azt jelenti, hogy minden fordítást legalább egy második szakember is ellenőriz.
A gépi fordítás sokat tud, de az angol–magyar nyelvpárban különösen igaz, hogy a morfológia bonyolultsága, a szabad szórend és a szaknyelv együttesen komoly kihívást jelent még a legjobb neurális rendszereknek is. Egy gyors ellenőrzés, egy alapos átolvasás vagy egy szakfordító bevonása nem luxus – sokszor ez az, ami megvédi a szöveg hitelességét. Ha fontos dokumentumot kell lefordíttatnod, töltsd fel a lector.hu-n: 1 munkanapon belül kapsz ajánlatot, és pontosan tudni fogod, mennyibe kerül a biztonság.
Ez a cikk mesterséges intelligencia segítségével készült.
Ezt a cikket a Blost készítette.